Mint a legtöbb kislány állandóan lovakkal játszottam, lovakat rajzoltam, és persze lóra szerettem volna ülni.
Szüleim a lovarda szomszédos utcájában laknak, így már akkor sem volt messze a lovarda, sokszor jöttünk lovakat etetni, simogatni. 6 éves koromban kezdtem el itt lovagolni, Évi oktatott engem, akit nagyon megszerettem.
Később, mikor nagyobb lettem, segíthettem a lovakat ápolni, nyergelni és minden istálló körüli munkát elvégezhettem. Rengeteg barátom lett, akikkel a mai napig szoros kapcsolatban vagyunk, lovaglunk és túrázunk közösen.
A lovarda által megismerkedhettem Ferkóval, aki mára már a férjem és csodás fiúgyermekem édesapja. Közösen, családként folytatjuk tovább a vállalkozást.